A 4. kerületben egy Sanit Eisenberg beépített WC tartály hibafeltárásához hívtak, ahol a tulajdonos már hosszú hónapok óta küzdött egy rendkívül furcsa problémával. Hol folyamatosan csobogott a WC, hol pedig hetekig vagy akár hónapokig teljesen hibátlanul működött. Több szerelő is járt már a lakásban, cseréltek tömítéseket, kitisztították a szelepeket, átnézték az öblítő mechanikát, de a hiba mindig visszatért. Mire megérkeztem, a tulajdonos már teljesen tanácstalan volt, mert senki sem tudta pontosan megmondani, mi okozza az időszakos vízfolyást.
Az ilyen hibák a legnehezebbek közé tartoznak. Amikor egy tartály folyamatosan ereszti a vizet, általában gyorsan megtalálható az ok. Viszont amikor egyik nap hibátlanul működik, másnap pedig újra folyik, ott már sokkal alaposabb hibafeltárásra van szükség. Ilyenkor nem elég csak a kopó alkatrészeket átnézni, hanem az egész tartályt centiméterről centiméterre át kell vizsgálni.

A nyomólap eltávolítása után kiszereltem a belső szerkezetet, majd elkezdtem átvizsgálni a tartály minden egyes részét. Az öblítőszelep megfelelően működött, a töltőszelep sem mutatott rendellenességet, a tömítések sem voltak olyan állapotban, hogy önmagukban indokolják a problémát. Mivel a megszokott hibaforrások kizárhatók voltak, egyre inkább arra gyanakodtam, hogy valamilyen rejtett sérülés állhat a háttérben.
Hosszú időt töltöttem a hibakereséssel. Többször feltöltöttem a tartályt, leengedtem a vizet, különböző vízszinteken ellenőriztem a működését, és minden apró részletet megvizsgáltam. Végül sikerült megtalálni azt, amit első ránézésre szinte lehetetlen észrevenni. A tartály egyik részén egy hajszálvékony repedés volt, amely szabad szemmel alig látszott. Ez okozta az egész problémát.

A legérdekesebb az volt, hogy a repedés nem mindig okozott szivárgást. Az évek során lerakódott vízkő időnként teljesen eltömítette ezt a hajszálrepedést, ezért a tartály akár fél évig is hibátlanul működött. Aztán egy nagyobb öblítés, egy kisebb víznyomásváltozás vagy egyszerűen a vízkő leválása után a repedés ismét szabaddá vált, és újra megjelent a vízszivárgás. Ezért volt ennyire nehéz megtalálni a hiba valódi okát, és ezért fordulhatott elő, hogy korábban több javítás után is visszatért a probléma.
Amikor sikerült egyértelműen beazonosítani a repedést, már világos volt, hogy itt nem egy egyszerű alkatrészcseréről van szó. Egy megrepedt műanyag tartályt nem lehet olyan módon javítani, hogy az hosszú távon biztonságosan működjön. Hiába sikerülne ideiglenesen tömíteni, a víznyomás és az anyag folyamatos mozgása miatt a repedés később ismét megnyílna. Ilyenkor mindig őszintén elmondom a tulajdonosnak, hogy mi a helyzet. Nem szeretek olyan javítást elvállalni, amelyről tudom, hogy csak átmeneti megoldás lenne.
A hibafeltárás végére legalább sikerült pontosan megállapítani a probléma forrását, így a tulajdonos végre választ kapott arra a kérdésre, ami hónapok óta foglalkoztatta. Sokszor maga a biztos diagnózis is nagyon fontos, hiszen így már nem kell feleslegesen újabb és újabb alkatrészeket cserélni, vagy találgatni, hogy vajon mi okozza a hibát.
Ez a munka ismét bebizonyította, hogy egy beépített WC tartálynál nem mindig a leggyakoribb meghibásodások jelentik a legnagyobb kihívást. Egy hajszálrepedés megtalálása sokszor órákig tartó türelmes hibakeresést igényel, különösen akkor, amikor a vízkő időszakosan eltömíti a sérülést, és ezzel teljesen megtéveszti még a tapasztalt szerelőt is. Éppen ezért minden ilyen munkánál addig keresem a hiba valódi okát, amíg biztosan meg nem találom, mert csak így lehet valóban tartós megoldást javasolni.